Húsvét, a feltámadás ünnepe és nem csak vallási értelemben, hiszen a tél elmúltával a tavasz feltámasztja a növényvilágot is.

Jézus mártír halála, majd feltámadása számomra gyerekként teljesen érthetetlen és szomorú történet volt. Megkérdeztem József atyát, aki éppen első áldozónak készített fel minket, miért ünnepeljük valakinek a kínhalálát. Az öreg pap elmosolyodott, majd csak annyit mondott, hogy a természet is örök körforgásban van. A tél egyfajta elmúlás, a tavasz a feltámadás és húsvétkor tavasz van, örüljünk a ránk váró kellemes időnek, az életnek. Nézzem meg mennyi szép virág díszíti az oltárt és a templomot. Ez azt jelenti, hogy az élet legyőzte az elmúlást.

Bevallom fogalmam sincs, hogy milyen virágok voltak ott akkor, de azt tudom, hogy a templomokba ilyenkor fehér cserepes hortenziát, fehér szegfűt, fehér krizantémot szoktak vinni.

Rendkívül érdekes a hortenzia, hiszen, ha megnézzük a jelentését, akkor fény derül a kettősségére. Egyszerre jelképezi a kegyetlenséget és gonoszságot, illetve köszönet nyilvánítást, megértést és együtt érzést. Vélhetően a jelentés első fele, a keresztre feszítőkről szól, a második fele a keresztre feszítettekről. A szegfű az isteni szeretetet szimbolizálja, a krizantém az örömöt és az örök optimizmust.

Húsvét többnyire április hónapra esik, ilyenkor a kertek, a balkonok megtelnek virágokkal. Nem tagadhatjuk, sokunknak örömet okoz a kertészkedés, jó később gyönyörködni a színpompás virágokban. Valahogy magunkénak érezzük szépségüket és (ha van) még az illatukat is.

Közhelyes, de a világ valóban változik. Régen az otthonok húsvéti díszítésében főszerepet a barka, a tulipán, a jácint, az ibolya szerepelt döntően. Mára az éghajlatváltozás miatt ezek jó része elnyílik az ünnepre, persze ezt befolyásolja az ünnep dátuma is (március 22. és április 25. között változhat). Ma jellemzően tavaszi, húsvéti díszekkel készülünk az ünnepekre. Kommentben mondja el nekünk, hogy Ön mivel díszíti húsvétkor a lakást!

Kellemes ünnepet kívánunk.